Ebben a 2006 júliusa és októbere között folytatott kutatásban 10 hazai és határon túli szakértő vett részt. A kutatás a 2007-2013-as időszakra vonatkozó, határon átnyúló területi együttműködéshez kapcsolódó fejlesztési koncepciókat, terv-dokumentumokat vizsgálta magyar-magyar szempontból (azaz a magyarországi magyarok és a határon túli magyarok érdekeit egyaránt szem előtt tartva). Az uniós tagállamok közötti határon átnyúló együttműködés az Európai Területi Együttműködés mint új uniós célkitűzés keretében valósulhat meg, itt a magyar-szlovák, magyar-román és magyar-szlovén határon átnyúló fejlesztési elképzeléseket vizsgáltuk. A kutatás ezenkívül kiterjedt a magyar-szerb, illetve a magyar-horvát határon átnyúló programokra, amelyek a közeljövőben csatlakozó országok számára elérhető ún. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretébe tartoznak, illetve a magyar-ukrán területi együttműködésre, amely pedig az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI) forrásaira támaszkodhat.
A kutatás célja az volt, hogy javaslatot tegyen a fenti program-dokumentumokban még nem szereplő olyan további célokra - vagy a meglévőkön belül olyan súlypontokra -, amelyek révén a programok koncentráltabb hatást tudnak kifejteni a magyar-magyar együttműködésre, illetve a szomszédos országokban élő magyarság életminőségének javítására. Ennek megfelelően, elkészítettük a határ menti térségek humán erőforrásra vonatkozó, magyar-magyar szempontú helyzetértékelését, valamint összeállítottuk a magyar-magyar fejlesztések prioritás rendszerét. Végül pedig ajánlásokat fogalmaztunk meg a magyar-magyar érdekek fokozottabb előtérbe helyezéséhez a határon átnyúló együttműködések során. A kutatás eredményeit a "Magyar-magyar célok a határon átnyúló területi együttműködési programokban" című, mintegy 200 oldalas tanulmány foglalja össze, amely az egyes határon túli régiókra vonatkozó régiójelentéseket, illetve 21 darab, a Kárpát-medencében is adaptálható határ menti projekt esettanulmányát is tartalmazza.
I.
Európai Területi Együttműködés és magyar-magyar
célok koherencia vizsgálata
A Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarság nagy része olyan területeken él, amelyek a határon átnyúló területi együttműködések célterületei, így a 2007 utáni Európai Területi Együttműködésben és a kapcsolódó támogatási programokban megvalósuló fejlesztések végső kedvezményezetti körének ők is potenciális részesei. Jelen tanulmány, amely a területi együttműködéshez kapcsolódó fejlesztési koncepciók magyar-magyar szempontú megközelítését és analízisét vállalja fel, a fentieken túlmenően olyan, a programdokumentumokban még nem szereplő célokra, vagy a meglévőkön belül bizonyos súlypontokra tesz javaslatot, amelyek révén egy-egy beavatkozás koncentráltabb hatást tud kifejteni a magyar-magyar együttműködésre, illetve a szomszédos országokban élő magyarság életminőségének javítására.
Az Európai Területi Együttműködés az Európai Unió 2007 utáni új kohéziós politikájában, önálló célkitűzésként a korábbinál nagyobb lehetőségeket biztosít arra, hogy a határon átnyúló, illetve transznacionális célkitűzéseken belül a magyar-magyar együttműködés, valamint a szomszédos országokban élő magyarság fejlesztési igényei, céljai is helyet kapjanak, s ezáltal a magyar-magyar kérdés bizonyos mértékig egy funkcionális európai együttműködési projektté alakítható át. (2007-től a Kárpát-medencében élő, Magyarország határain kívül élő magyarság több mint 80 %-a az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára lesz. )
>> A TELJES DOKUMENTUM .PDF FORMÁTUMBAN LETÖLTHETŐ INNEN!
II.
Régiójelentések - határmenti térségek
1. Románia
Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye magyarsága - helyzetelemzés
Demográfia
A romániai magyar közösség majdnem teljes egészében (98,8%-ban) Erdély 16 megyéjében él. 2002-ben az itt elő magyarság részaránya 19,6 % volt (az országos 6,6%-hoz, valamint az 1992-ben mért erdélyi 20,7 %-hoz képest). Az erdélyi magyar lakosság részaránya Hargita, Kovászna és Maros megyékben a legjelentősebb, ahol - 2002-es népszámlálási adatok alapján - összesen 668 471 lakos vallotta magát magyarnak. Bár a többségi nemzethez viszonyítva részarányában lényegesen jelentéktelenebb, a román-magyar határ mentén elő magyarság száma (2002-ben összesen 384 934) nem sokkal alacsonyabb, mint a tömbben élő magyar lakosságé.
A 90-es évektől kezdődően Romániában lassú és folyamatos népességfogyatkozás figyelhető meg. A 2002-es népszámlálási adatok alapján Románia lakossága 21 680 974 főre csökkent, ami tíz éves időtávban 4,9%-os, illetve mintegy 1 129 060 fős lélekszámapadást jelent. Ezen belül a magyar lakosság fogyatkozása számottevő: míg 1992-ben a romániai magyarok száma 1 624 959 volt, 2002-ben 1 431 807-re csökkent. A magyar lakosság 193 152 fős csökkenés 11,8 %-ot jelent, amely az országos népfogyatkozási arány több mint kétszeresét teszi ki.
>> A TELJES DOKUMENTUM .PDF FORMÁTUMBAN LETÖLTHETŐ INNEN!
2. Szerbia
A délvidéki magyarság - helyzetelemzés
Demográfia, népesség földrajzi eloszlása
Szerbia viszonylag nagy számú nemzetiségi kisebbséggel rendelkezik, hiszen Koszovó nélkül az ország lakosságának 17,14%-a tartozik valamely nemzetiséghez. Szerbia legnagyobb nemzeti kisebbsége magyar, amely 293 299 fővel az ország lakosságának majd 4 %-át adja. A magyarság mellett jelentősebb számban vannak még jelen Szerbiában a bosnyákok, az albánok és a vlachok, de ezek mindegyike a magyarsággal ellentétben a Dunától délre elterülő Közép-Szerbiában él, s elenyésző számban vannak jelen az ország északi részét alkotó Vajdaságban.
Ez alól egyetlen kivétel a roma népesség, amely Szerbiában a 3., Vajdaságban a 2. legnépesebb nemzeti kisebbség. Vajdaság egyébként még mindig multietnikus térségnek számít, hiszen a szerbség aránya még mindig csak 2/3-os. A magyar (14,28%) és a roma (1,43%) kisebbség mellett olyan autochtón nemzeti kisebbségek élnek itt, mint a horvátok, a szlovákok, a románok vagy a ruszinok (amelyek a terület 18. századi újratelepítésekor költöztek ide). A montenegróiak már a 20. század bevándorlói, a jugoszlávok pedig a titói testvériség-egység éra alatt izmosodtak meg, valójában a vegyes-házasságok elterjedése miatt (s mind a mai napig emiatt maradtak meg).
>> A TELJES DOKUMENTUM .PDF FORMÁTUMBAN LETÖLTHETŐ INNEN!
3. Szlovákia
A Dél-Szlovákiában élő magyarság - helyzetelemzés
Demográfiai helyzet
A szlovákiai magyar nyelvterület (a 2001. évi népszámlálás során 520 528 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami az ország lakónépességén belül 9,7%-os részaránynak felel meg) természetes folytatódása az észak-magyarországi tájaknak. A magyar kisebbség által lakott településeknek a több mint felében a magyarok részaránya 75%-nál magasabb. A magyar kisebbség több mint 99%-a szlovák-magyar határ mentén elterülő 16 járásban, valamint Pozsony és Kassa városokban él. Ezen járásokon és városokon belül a részarányuk 83,3%-tól 3,8%-ig terjed (az ország nyugati felében magasabb a magyarok részaránya).
A magyar kisebbség részaránya a legmagasabb a Dunaszerdahelyi járásban (a lakónépességen belüli részaránya 83,3%). A Dunaszerdahelyi járáson kívül még a Komáromi járás magyar többségű, a többi járásban a magyar nemzetiségű lakosság lakónépességen belüli részaránya nem haladja meg az 50%-ot - amit azonban nem az etnikum nagyfokú területi szóródása magyaráz, hanem a természetes etnikai szerkezetet megbontó határvonalai a járásoknak (Mezei, 2006). A szlovákiai magyar populáció 532 településen haladja meg a 10%-os részarányt, míg a szórványvidékeken (a településen belüli arány 10% alatti, illetve kevesebb mint 100 fő) a magyar kisebbség kevesebb, mint 7%-a él. A legtöbb magyar ajkú települést szintén a Dunaszerdahelyi járás mondhatja a magáénak (a járás 67 községéből 66-ban meghaladja a magyar kisebbség lakónépességen belüli részaránya a 10%-ot).
>> A TELJES DOKUMENTUM .PDF FORMÁTUMBAN LETÖLTHETŐ INNEN!
III.
Adaptálható határmenti együttműködési projektek
Esettanulmányok
1. ROMÁNIA
1. Vidékfejlesztés humánerőforrás képzéssel
PHARE CBC 2001 RO/HU, Kisprojekt Alapok
Pályázó szervezet rövid bemutatása
A Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása 17 Bihar megyei település önkormányzatát magába foglaló egyesület, Bors székhellyel. Az egyesület a Hajdú-Bihar megyei 1995-ben alapított, hasonló szerkezetű és elnevezésű társulással párhuzamosan jött létre 1997-ben, azzal a céllal, hogy a határmenti térségben létrehozzák a Bihar-Bihor Eurorégiót. A Társulás tevékenységei közé tartozik a tagjai érdekében kifejtett érdekképviselet, a régió gazdasági és területfejlesztése, információs hálózat kiépítése, konferenciák, kerekasztalok szervezése. Az alábbi térképszeleten jól látható a Társulás területi lefedettsége a határ mindkét oldalán.
>> A TELJES DOKUMENTUM .PDF FORMÁTUMBAN LETÖLTHETŐ INNEN!
|
